Eljutottam arra a szintre,hogy elvesztettem az aurámat,mármint nem fejeztem be Walter Banjamin csodálatos értekezését a művek "itt" és "most"-járól,így a Komplexitás-Redukálva címűt el se kezdtem,helyette elővettem az 1001 film,amit látnod kell,mielőtt meghalsz és a A film története című enyhén súlyos könyveimet és belekezdtem a Klaszzikus film története című kurzusom tanulásába...a filmek a lejátszóban,tekerésre beállítva,mert többre sajnos nicns időm...bezzeg blogolni igen!Mondhatná egy belső hang,de valahogy nem tudna meghatni,ha meg kell,hogy bukjak,úgyis megbukok,nem!?
Amúgy tegnap megnéztem a Lost-ot,minő meglepő!?Méghogy a sziget nem engedi,hogy meghaljon bárki is???Ez nekem túl magas!!!Merthogy mondjuk Az elveszett szoba című,megjegyzem rendkivül érdekes három részes sorozatban A tárgyakról meg A szobáról beszéltek még oké...de egy sziget megakadályozza,hogy fejbe lőjjem magam,ha úgy tetszik...very nevetséges!!!De most sajnos vissza kell térnem 1895.december 28 Párizsába és elképzelni az épp befutó vonatot,de ha nem baj,nem fogok felugrani a székemből...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.