Eljött a szeptember, kezdődik az iskola, és bár nem kell órákra járnom, rám is rá tette a szelét ez a hangulat. Túl hirtelen váltott a kellemesnek nem mondható baromi meleg esős őszbe. Az augusztust azonnal követte a szeptember elseje, és a londoni időjárás. Azonnali depresszióba estem, lerombolta volna eddig nagy pozitív hangulatomat ez a gyors váltás?! Hullámvölgybe vagyok. Mintha legalábbis változó korba léptem volna, úgy érzem nem vagyok semmi, vagyis maximum egy zacskó, amit épp filmez Kevin Spacey az Amerikai szépségben…de az nem lehetek, hisz még az is több nálam. Ide-oda vergődök, csak ennyit akartam mondani. Egyszerűen fogalmam sincs mit kezdjek magammal. Hogy mi lesz holnap, bezzeg mások már bőszen tudják, hogy ezt fogják csinálni három év múlva, én meg a másnapomat se tudom hogy alakul, nem tudok határidő naplót se vezetni, bár beírni sincs mit, de akkor se tudnék, ha programokkal vagy teendőkkel lennék tele... és akik meg így tudják, tervezik előre az életüket, azoknak általába be is jön. Persze hisznek magukban meg minden, meg előttük lebeg erősen a cél, na nekem célom sincs, meg erős jellem se vagyok, ezek mellé meg borzasztó pesszimista, és nem hiszek magamban, könnyebb is feladni, de már álmodni se tudok... gyermek lennék, aki gyönyörűenk látja a világot, pedig utálom a gyerekeket, de nekik mintha minden gyönyörű lenne és tökéletes. Persze nem akarom, hogy tökéletes legyen minden, hisz az teszi valóságossá a dolgokat, ha vannak apró hibák, és azért jó úgy élni, hogy tisztában vagyok, hogy nem levegek méterekre a föld felett, hanem le is léphetnék, nem zuhanok nagyot. Dobni kéne a dobókockával, és nem félni attól, ha nem nyersz, mert néha kockáztatni kell, de a veszteségtől sem visszariadni, merthogy küzdeni kell?! Nem akarok! Azért szeretnék könnyen és zökkenő mentesen élni, fájdalom nélkül, és csalódás nélkül....mégiscsak hibátlan világra vágyom...

Kisgyerekként volt a legjobb, tele voltam álmokkal, olyan tipikusan, hogy híres fodrász leszek, vagy legalábbis szép hajakat csinálok majd. Vagy felfedező, és baromi szexi, nem mellesleg rohadt okos,szóval tipikusan Tia Carrera vagy legalább Lara Croft, de Indiana Jones-ként is beértem volna. Vagy dinoszauruszokat fogok keresgélni, de nem vagyok egy türelmes, és főleg nem pepecselős ember. Akartam én sztár lenni, akit mutogatnak, és ismernek, hogy legalább látszatból sok ember imádja, énekes, aki elvarázsol mindenkit a hangjával. De nincs zenei érzékem, még a gitár hamisságát sem hallom meg, dalszöveget nem tudok írni, verset se. Énekhangomról meg talán a szomszédok beszélhetnének, ha hallanak még. De most ott vagyok, hogy rájöttem az álmok nem egy filmes vágással válnak valóra, bomba nők nincsenek, csak a televízióban, és több ezer kilométerre innét, és a szőke hercegek is csak festett hajú, apuci álszeretetéből vett autókon villognak. Vagyis nem vágyom arra, hogy tökéletes legyek, hogy a mellem kerek legyen, egy deka felesleg se legyen rajtam, mert szeretek enni, hülye, aki nem. Egy férfiállatra se vágyok, csak egy aranyos srácra, aki megnevettet, aki eltűri, hogy ilyen kis béna vagyok, aki hamarabb a barátom, mint az ágyas társam, aki lehet egy esetlen, szemüveges srác, akit a többiek a szekrénybe zárnak, vagy egy langaléta medvebocs. És arra sem vágyom, hogy milliomos legyek, de ha szeretnék megvenni egy könyvet ne kelljen akcióig várnom, vagy egy filmet azonnal megjelenésnél tudhassak magaménak, bármennyire később le legyen árazva, hogy legyen egy Nintendo Wii-m, és akár egy kisebb mozi szobám is, és ha szeretnék el tudjak utazni külföldre akár, egy kis kollégiumi szobába is. Nem akarom tényleg, hogy központi figura legyek, de miért van az, hogy a filmekben, minden nőre legalább kés pasi jut, és erre nem tudja eldönteni kit szeressen, és ez a legnagyobb gondja, vagy miért teljesül minden álma csak azért, mert ő erős, és kitartó és a semmiből teremtett valami óriásit?! Persze én nem vagyok kitartó, azt se tudom mit szeretnék már igazán. Eddig se tudtam mit akarok, fogalmam se volt, hogy miért tanulok, olyannyira semmi sem érdekelt, hogy utána olvassak csak úgy pluszba is bárminek. Manapság már a memóriám is cserben hagy, egyszerűen nem emlékszem mi történt három év alatt.

Lehet kicsit el kéne vesznem egy Lost-os szigeten vagy nem tudom, és ott merengeni kicsit így magamról, hisz valamikor kell ezt is! Vagy azt kéne tennem, mint a nagy hírességek, hogy elértem a huszonkét éves kort, bár így lehet már idősebb vagyok, és akkor leugrani a hídról vagy ilyesmi?! De addigra legalább ők is elértek valamit, én meg egy szaros érettségin kívül még semmit se tudok felmutatni… lelki válság van nagyon!

És mi van ilyenkor?! Most élem újra a makacs tízen éves gyerekkoromat, önfejűen utasítok vissza mindent. Nem mondom, mert segíteni akarnak, de most valahogy így jobb szenvedni és nyavalyogni, hisz ilyen az ember, nem?!

Amúgy meg én mindig is ilyen voltam, azért mert fél évig így nagyban eljárogattam iszogatni, és partyzni, az nem az én világom, bár még most is hiszem, hogy csak egyszer élünk, így minek visszautasítani azt, ami abszolúte nem te vagy?! De én alapból ez vagyok! Itthon ülök, és a legnagyobb szórakozásom elmenni a moziba, mert a filmek mindig jobb kedvre derítenek, mert arra a másfél vagy két órára belecsöppenhetek egy olyan történetbe, ami velem sose fog megtörténni, de szép emlékként belém ivódhat. És boldogan jövök ki, vagy épp elsiratok valakit, személyesen élem meg minden percét a vásznon látottaknak. Sajnálom, hogy csalódást okozok, hogy semminél sem vagyok több, sajnálom, hogy egyszerűen nem vagyok semmi sem, és nem értem el semmit se eddigre, pedig mások már ilyenkor fel tudnak mutatni valamit. Hogy volt egy kapcsolatom, akár, hogy dolgoztam Angliában, vagy legalább kereste Nessiet, vagy berúgott mocsok módon, és semmire sem emlékszik, de valami furcsa védjegye mégis marad az éjszakának…persze ez nem teljesen hiányzik, ahogy egyéjszakás kaland sem, de egy romantikus este egy külföldivel a tengerparton…pedig nem vagyok annyira romantikus, szóval a lovaglásig nem mennék el, az olyan szánalmas. De valami történjen már az Isten szerelmére!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.