Tegnap volt az osztály találkozónk,kivételesen a gimnáziumos...mert az általános iskolás is alig két hete volt,minden évben próbálkozunk vele,de most mégis az ötödik lett volna...17.00kor tali a laposon,mi ketten Barátnőmmel odaértünk negyed óra késéssel,aztán olyan hat körül megérkezett még egy csaj,rá félórára három srác és aztán olyan hét óra fele az az ember s,aki azt mondta,hogy öt órakkor találkozzunk a Laposon...28 fős osztály voltunk,amúgy...így álltam neki a gimisnek is,úgyse leszünk sokan,mágha az osztályfőnökünknél is fogunk találkozni,főleg úgy,hogy a főszervező szólni se akart nem létéről...de azért elvoltunk,semmi izgalmas vagy szaftos pletyka nem derült ki,eltelt,jó volt látni egymást,reméljük következőleg még többen leszünk,mert ezt érdemes megismételni...

Múzeum kert

Beszélgetünk,az élet nagy dolgairól,legalábbis ami nekünk nagy dolog az életben...elhatározásokat teszünk,hogy következő szemeszterben minden jobb lesz,olyan értelemben,hogy tanulni fogunk,sportolni,tényleg szórakozni...és nem úgy mint tavaly,hogy nem tanultunk,de nem is szórakoztunk...és majd talán összejön egy pasi is,meg hogy ez a másodév egy új esély,bár én nem nagyon vágtam mire...sajnos én már 12 éve nem magamnak tanulok,mármint nem tudom megtalálni olyan dologban se az élvezetet,amit szeretek...meg kitartó sem vagyok,meg ezeregy hibám van még...és sajnos úgy érzem nekem már nagyon nehezen menne a változás...pedig filmszakon vagyok!Ez már igazán én vagyok!Ez az én világom!ÉS még sincs az,hogy fogom magam és régi filmeket nézek,bújom a könyveket és rácsodálkozom a világra meg etc.

És akkor betoppant életünkben,ami az én nézetemből egy film...a reklám vagy a filmszakadás,vagy a deus ex machina...nem is t'om...három csávó,Arany ászok a kézben,de állítólag már eléggé van bennük üzemanyag..."mi is biciklivel vagyunk"..."majd wow-ozzatok"..."beszéltünk az előbb egy lánnyal,akinek Linuxa van"...az értlemi szint nagyon magason,egymásba nem függő dolgok,össze-visszaság,ki tudja miből következik mi,de legalább nem azok a tajparasztok,akikkel manapság össze lehet futni,akik seggrészegek,és csak kötekednek és akkiktől csak retteg az ember,hogy csak most ne kössenek belém...ezek lehet,hogy részegek vltak,de legalább örömet szerzett,hogy szójátékot játszottunk,amikor mondasz egy szót a következő ember újraelmondja és az előtte elmondott szó utolsó betűjével mond egy új szót..."Sepszi Szent György" .Lehetne erről még mesélni,az egész szitut leírni,de igazából felesleges,és már akkor elfelejti az ember,csak engem rohadtul nyomaszt,hogy nem tudom hova tenni a dolgot "A néprajz az olyan népes rajz,mint a mese,amikor fütyül a madár és jön ki a száján,hogy rajzolta:Dankó Pista" de ha valakinek már az örömet okozott,hogy csengethetett,hát legyen egy jó napuk és legalább mi is tettünk valami jót valakivel..."a seggem egyik farpofájára egy fogkefét akartam tetkóztatni,a másikra egy mosógépet,de elöltöltőset ám"anyukám török,így pl.nem hordhatok tangát...de egyszer felvettem,mert olyan jó olyat csinálni,amit nem szabad"..."egyszer egy hónapig nem tudtam hol a biciklim,a nagy postánál hagytam,elmentem Nagymamámhoz,ott nem volt,aztán szóltak,hogy a nagy postánál van"...póniló,óra,aszfalt,tibi,ittas,sepszi szent györgy,gyökér,róka,autó,ólom,mária terézia,arany ászok,kozel,löwenbräu,unicum...

Szerintem ennyit a tegnapról.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.